| A kávé szeretete!!!!
Mint minden új szokásnak, a kávéivásnak is kezdettől fogva megvoltak a barátai és az ellenségei, akik sokféle módon igyekeztek véleményüket írásban vagy szóban érvényesíteni. Egyesek
dicsérték, minden betegség ellen jó gyógyszernek tekintették,
és sorozatos túlzásokba estek, mint például Avicenna, a 10.
század neves orvosa. Az ő ajánlásai még a késő évszázadok orvosi könyveiben is szerepelnek. Egy 1592-ben megjelent orvosi
könyvben: Prosper Alpinus munkájában ugyanezek a javaslatok
találhatók. De helyet kaptak a későbbi korokban is, némileg
átalakítva, lényegében azonos tartalommal. Így F. Almási Balogh Pálnak, a múlt század ismert orvosának is hasonló volt a
véleménye a kávé gyógyító hatásáról, sokféle alkalmazhatóságáról. A kávénak mindig több barátja volt, mint ellensége, ezért
tudott elterjedni az egész világon. A neves írók és művészek
többsége rendszeresen fogyasztott kávét és járt a kávéházakba.
Johann Sebastian Bach 1732-ben komponálta híres Kávékantátáját. Szövege arról szól, hogy Lieschen nem hallgat a jó ta-
nácsra, ízlik neki a kávé, mely édesebb a csóknál, a lágy bornál. Énekli a kávé dicséretét, miért ne énekelné, hiszen anyja
és nagyanyja is szívesen isszák. Talleyrand, a nagy francia
politikus, egy régi arab mondást francia nyelvű versben ismételt meg, amely szerint a kávé „fekete mint az ördög, forró,
mint a pokol, tiszta mint egy angyal, és édes, mint a szerelem”. John Milton, a nagy angol költő szintén versben dicsérte
a kávé nagyszerűségét, mely a szellemet felemeli és friss
örömmel tölti meg. Voltaire idős korában naponta negyven-ötven
csésze feketekávét is megivott. Amikor figyelmeztették, hogy a
kávé méreg, azt válaszolta: „bizony méreg, de nagyon alattomos
méreg lehet, mert már ötven éve iszom, de eddig még nem észleltem a mérgezést”. Balzac rengeteget dolgozott, de alkotni
csak akkor tudott, ha közben rendszeresen kávét fogyasztott.
Kant, nagy filozófus idős korában már türelmetlenül várta,
mikor készül el a kávéja, mert ez tartotta frissen szellemét.
Napóleon sem maradt közömbös a kávéval szemben. Közismertek a
neki tulajdonított szavak: „Az erős és sok kávé tesz élénké.
Tűz és erő keletkezik bennem, meg tettvágy, aminek különösen
örülök.” Shakespeare ugyancsak szerette a kávét. A kávé „forró
és lázító ital” – írta.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
